2010. február 27., szombat

CROI: Génterápia a megoldás?

Szintén a san francisco-i CROI konferencián volt egy beszámoló egy kutatócsoporttól, akik génterápiával igyekeznek segíteni. Ennél a terápiánál az az elképzelés, hogy a fertőzött immunrendszerét úgy módisítják, hogy ez jobban képes megbírkózni a vírussal, olyan szinten, hogy gyógyszer nélkül képes kordában tartani a vírust, vagy esetleg képes lenne a szervezetből eltüntetni a vírust.

Egy csoport Pennsylvania-ból arról számolt be, hogy 8 főből vért vettek, módosítottak az immunsejtek génállományán és visszahelyezték ezeket a módosított immunsejteket a paciensekbe. A nyolc fertőzöttből hétben a vírusszám a várt szintek alá esett, miután abbahagyták a gyógyszerszedést. A nyolcadig páciensnél meg a fertőzésre utaló jelek eltüntek. Ez nem azt jelenti, hogy kigyógyult az illető a HIV-fertőzésből. A kutatók sem tudják pontosan mittörtént itt, de előfordul, hogy a fertőzés jelei néha eltünnek. A kutatás még mindig folyik és még nagyon korai ebből következtetéseket levonni. A kutatás tovább folyik.

Amire most nagyon kéne figyelni, hogy milyen mellékhatások lépnek fel. Amikor egy sejt génállományába belepiszkálunk, mindenféle gond felléphet. Ez mindenféle daganatos elváltozásoktól csökkent ellenállóképességig mehet. Még olyan mellékhatások is fellephetnek, amire még nem is gondoltunk. Másrészt meg valószinűleg ez az eljárás nem lesz olcsó eljárás, ez jelenlegi csúcstechnológia. Csúcstechnológiával meg az a gond, a nem-várt mellékhatásokon kívül, hogy nem tudjuk pontosan még, hogy fog alakulni. Mindenképp érdemes lesz figyelemmel kisérni ezt a fajta kutatást, de nem felejtsük el, hogy ez a technológia még nagyon az elejéjénél jár még.

CROI: Vírusszám emelkedések emelhetik az esélyt szív- és érrendszeri problémákra, alacsony CD4-szám meg emelheti az esélyt máj- és/vagy veseprolbémákra

Az ATHENA-kohort kutatói San Francisco-ban arról számoltak be, hogy kutatásuk alapján az aalacsony, vagyis 200 alatti CD4-szám emeli az esélyt nem-AIDS-es fertőzöttekben vese és/vagy májproblémákra. A májproblémák, amik előfordultak vagy májcirrhózis vagy májfibrózis volt, a veséknél meg veseelégedetlenségből (akút vagy krónikus) álltak a gondok. Amikor összehasonlították az esélyeket vese és/vagy májmegbetegedésekre a 200 alatti és az 500 fölötti CD4-számú csoportok között, a 200 alatti csoportnak több mint kétszeres esélye volt a vese és/vagy májbetegedésre.

Amikor gyógyszerszedés alatt megfigyelték a 400 fölötti tolsóvírusszám kitöréseket majdnem megháromszorozta az esélyt szív- és érrendszeri problémákra. Ezek a szív- és érrendszeri problémák főleg infarktusok és agyvérzések . Sztasztikailag ez az utolsó összefüggés nem volt annyira erős, mivel nem állt rendelkezésre elegendő adat.

Összegzésben ezek az adatok szintén arra utalnak, hogy időben kell kezdeni a gyógyszerszuedést. Legalább egy 350-es CD4-számnál, de az 500-as vírusszám sem kizárt (ezzel kapcsolatban most futt európai szinten a START-kutatás). Gyógyszerszedésben meg ügyelnmi kell a pontos szedésre, hogy igyekezzünk kivédeni a vírusszám megugrását.

CROI: kanadai kutatás megint kimutatja a vírális szuppresszió fontosságát

Egy kanadai kohort kutatás eredményei megint a vírális teljesen szuppresszió fontosságára mutatott. A kohortot négy csoportba osztották, ez első csoportban a beteg vírusszáma állandóan méréshatár alatti volt (Kanadában a méréhatár 50 RNS-kópia/ml vér).  A második csoportban (az átmenő vírémiás csoport) az időtartam több mint 75%-ában méréshatár alatti volt a vírusszám, a vírémiás időszakokban meg maximum 1000 kópia/ml volt a vírusszám. A harmadik csoportban (rövidtávú vírémiás csoport) a vírusszám méréshatár alatti volt az időtartam 25 és 75%-a között . A negyedik csoportbasn, az állandó vírémiás csoport, az időtartam kevesebb mint 25%-a alatt volt méréshatár alatti a vírusszám.

Amikor a négy csoportot összehasonlították a vírális kitörés kockázat szempontjából az első és második csoport szinta hasonló esélyel bírtak. Amikor az első és a harmadik csoportot összahasonlították kiderült, hogy a 3. csoportnak hatzsoros volt a kockázata a vírális kitörésre. A vírális kitörés utalhat a gyógyszerkombináció hatástalanságára. Amikor a negyedik csoportot hasonlították össze az első csoporttal kiderült, hogy az utolsó csoportnak 20-szoros esélye volt a vírális kitörésre.

Hogy lehet a vírusszámot méréshatár alatt tartani? Az egyik legfontosabb dolog, amit tehetünk ebből a szempontból az, hogy pontosan szedjük mindig a gyógyszert. Úgy kell meghatároznunk a szedési időpontot, hogy ekkor legkönnyebben képesek vagyunk szedni a gyógyszert és ekkor legyen a legkisebb az esély arra, hogy kimaradjon egy gyógyszeradag. Ehhez a kiválasztott időponthoz képest kb egy órás eltérés még belefér, de a rendszeresen egy óránál nagyobb eltérés gondokat okozhat. Ha gondok lépnek fel a gyógyszerszedésnél, ezt minél hamarabb meg kell beszénmi  a kezelőorvossal.
Ha a gyógyszert időben szedjük és megsem megy méréhatár alá a vírusszám, akkor lehet, hogy felszívódási gondok léphetnek fel az emésztőrendszerben. Ez több dologtól függhet. Ezt mindenképp meg kell beszélni a kezelő orvossal. Bizonyos esetekben TDM-et végezhetnek el az orvosok. A TDM az angol Therapeutic Drug Monitoring rövídtése, magyarul ez a terápiás gyógyszerszintmérést jelenti.

CROI: egy HIV-fertőzött élettartama megközelítheti egy nem-HIV fertőzött szemelyét, ATHENA-kutatók szerint

A holland ATHENA-kohort kutatói szerint (egy kohort egy nagy betegcsoport, amiket éveken keresztül figyelnek) egy tünetmentes HIV-fertőzött élettartama elég jól megközelíti a nem-fertőzött emberek élettartamát. Az ATHENA-kohort 4 612 felnőtött tartalmaz, akik 1998 és 2007 lettek kiszűrve. Minden beteg a kohortban a holland protokoll szerint kezdte a gyógyszerszedést. A kohort tagjainak 45%-a 35 alatt volt, amikor kiszűrték, 44%- 35 és 50 között volt, a maradék pedig 50 fölött volt, az emberek 64% európai születésű, 15% afrikai, szaharától délre. A kohort alapján készített model 4 174 főt vett be, ezek a betegek nem-AIDS-es HIV-fertőzettek voltak.

A jelenlegi modell alapján egy 25 éves HIV-fertőzött élettartama 52,7 évre tehető, ahol a holland átlag élettartam 53.1 év. Minél idősebb korban szűrték ki a betegeket, annál inkább csökken az élettartam. A fő élettartamcsökkentő tényezők a modell szerint, az idősebb kor kiszűréskor, női nem és az előrébb haladott AIDS (B-szint az amerikai CDC szerinti beosztás alapján).

Mivel ez a modellezés a jelenlegi gyógyszerek hatékonyságára utal, még korai messzemenő következtetméyneket levonni ebből a tanulmányból, mivel még nem áll rendelkezésünkre elegendő adat. Példáúl, gondoljunk a cukorbetegség kialakulására, ami különböző gyógyszerek mellékhatásaként felléphet, vagy az eősebben fellépő csontritkulás, vagy a HIV okozta kongitív csökkenés (a HIV okozta demenciáig).

Érdekes lenne megtudni a magyar fertőzöttek ilyen szempontból, hogyan állnak. Eddig nincs még magyar kohort, bár magyarország részt vesz az európai euroSIDA kohortban. Érdemes lenne megtudni, hogy itthon hogyan alakul egy HIOV-fertőzött élettartama. Itthon még mindig szokás egy HIV-fertőzöttet kizárni életbiztosításból, mivel a biztosítók a csokkentett élettartamra hivetkoznak. Tudomásom szerint Hollandiában a HIV-fertőzés maga már nem kizáró ok egy életbiztosításnál.

Összegezve: ez a modell nagyon biztató. Szerencsére már nem úgy van, hogy a HIV-fertőzés halálítélet vagy erősen csökkenti a várható élettartamat. Viszont a hosszútávú hatások, mint a gyógyszerokozta mellékhatások, mint a vírus okozta hosszútávú hatások, még nem eléggé ismertek.

CROI: Új gyógyszercsoport fejlesztéséről számolt be a Boehringer Ingelheim

San Francisco-ban a Boehringer Ingelheim egy úgy gyógyszercsoport fejlesztéséről számolt be. Ez a fejlesztés még nagyon az elején van. Ez az új gyógyszercsoport, épp úgy mint a proteáz inhibtorok, megakadályozza a vírusrészecskék érlelődést, miután kiválnak a fertőzött sejtből. Normál esetben, amikor egy víruszrészecske összeáll, még nem fertőzőképes, mivel még nem érett. Az érlelésben a proteáz-nevű enzím kúlcsszerepet játszik. A proteáz inhibotorok (mint Kaletra, Prezista, Sanquinvar és a többiek) ezt az enzímet gátolják működésében. Egy másik megközelítés a vírus érlelése megakadályozásban, hogy a fehérjét, amit a proteáz feldarabol, úgy módosítani, hogy a proteáz ne tudjon ezzel a fehérjével mit kezdeni. Egy másik cég már évek óta egy bevirimat nevű vegyülettel próbálkozik, úgy látszik, hogy most a Boehringer Ingelheim is belépett a versenybe és kutatja a lehetséges hatóanyagokat. Az első kutatások igéretesnek tünnek. Eddig nem találtak keresztrezisztenciát, ami nagyon jó dolog lenne, mivel ezeket a hatónanyagokat lehetne majd használni olyan fertőzetteknél, akiknél más gyógyszerek már hatékonyak a rezisztencia kialakulása miatt.

CROI: A korai gyógyszerszedés kezdése csökkenti az esélyt szív- és érrendszeri problémákra

Február közepén San Francisco-ban megtartották a CROI konferenciát (CROI: Conference on Retroviruses and Opportunistic Infections, vagyis a Retrovírusok és Opportunista Fertőzesel Konfernciája.) Itt több kutatócsoport arról számolt be, hogy a korábbi gyógyszerszedés elkezdése csökkenti az esélyt a későbbi szív- és érrendszeri próblémák kialakulására. Ez önmagában nem nagy meglepetés, mivel már egy ideje ismert, hogy a HIV fertőzés önmagában krónikus gyulladásos folyamatokat idéz elő a szervezetben. Régebbről már ismert, hogy a szervezetben jelenlévő gyulladási faktorok rossz hatással vannak az erek falaira. Az érfalak ezektől a gyulladási faktoroktól elveszítik rugalmasságukat. Az egyik kutatásból az derült ki, hogy egy 350-es CD4-nadírnál már kimutatható az erek emelt rugalmatlansága. A nadír a mindenkori legalacsonyabb abszolút CD4-szám (az én esetemben 296, amit 2009 márciusában mértek). A kutatók azt is megvizsgálták, hogy van-e összefüggés az erek rugalmatlansága és az antiretrovírális kezelés időtartama és/vagy a proteáz inhibitorok szedése közt. Ilyen effektust nem találtak a kutatók. Mivel egyre fontosabb téma  a HIV és az öregedés öszsefüggése, várható, hogy a jövőben több ilyen kutatásról fogunk hallani.