Ma volt a nagy nap

Ma volt aztán a nagy nap. A tegnapesti tanulásbol nem volt sok, mivel a gyulladásgátló amit az ortopéd doki előírt rám nem volt jó hatással. Egyrészt teljesen bekábultam tőle, másrészt az emésztőrendszeremnál annyira bekavart, hogy egy idejig nem is tudtam nyugton maradni. Este fél tízkor már nagyon elegem volt mindenböl és úgy döntöttem hogy lefekszem. Reggel hétig aludtam is. Nem nagyon tudott semmi se felkelteni. Ma reggel aztán nyugodtan felkeltem és készülődtem. Reggel fél tízkor volt az első felvonás. Épp időben értunk oda kolleganőmmel. Leültettek és mindjárt indult is a magnófelvétel. Két szöveg volt, az első egy másfél, két perces anyag az Európai Úniórol és az Únió álláspontjai a Kyótói szerződésröl. Ezt a szöveget csak egyszer lehetett meghalgatni. Szerintem nem volt túl bonyolult. A második szöveg érdekesebb volt, hosszabb is volt. Egy interjú egy argentín íróval, aki angolul ír. Ahogy mondtam, érdekes volt, kétszer lehetett meghallgatni. De akkor is volt egy kérdés amire nem tudtam olyan választ adni ami nekem tetszett. Ez a két magnós szöveg az eredmény 25%-át teszi majd ki és összeségében egy fél órát vettek igénybe.

Mindjárt utánna volt a második felvonás: két újságcikk értelmezése. Az első cikk első nekifutásnak nekem nem nagyon ment. Majdnem negyed órán át olvastam. Kérdésekre akkor nem nagyon tudtam válaszolni. A téma egyébként az ifjúságrol ment, milyen subkulturák alakultak ki a gimikben Franciaországban, ja és persze hogy viszonúl az egész a szülekkel való kapcsolathoz. Ön magában nem rossz téma, de mivel első nekifutásban nem tudtam vele nagyon mit csinálni, a második cikket olvastam el előbb. Már nem is tudom miről szólt, majd megerőltetem az agyamat... Ez a második cikk elég jól is ment, is szép idő alatt meg tudtam válaszólni a kérdéseket. Amikor visszatértem az első cikkhez, sokkal könnyebben jöttek most a válaszok a kérdésekre. A második felvonásnak az időtartama egy óra volt. Meg voltam magammal elégedve amikor befejeztem.

Harmadik rész, szintén egy órás időtartam, egy érvelés volt. Kétszázötven szóban le kellett írni mi volt, az illető szerint a XX. század legfontosabb feltalálása. Ez eddigi teszteken és szintfelméréseken itt szúrtam mindig el. Mindig kevés volt az idő, kevés az írott szó, stb. Ma 50 perc alatt 249 szót írtam. Szerintem az egész összhangban is volt. egyébként az antibiótikumokrol írtam. Aztán nagy szünet volt, mivel négy után volt az utolsó fellépés: a szóbeli vizsga. Két tételt kellett húzni, és arra fél óra alatt felkészülni. A fellépés önmagában 20 perces volt. Ott aztán elment a kedvem. Két olyan tételt húztam amivel nem nagyon tudtam mit kezdeni. Az elsőnél nem is tudtam mit jelentett a kúlcsszó (meg egy kollegám, aki profi franciában se ismerte). A másik meg sportbeli (főleg focibeli) rossz viselkedésröl szólt. A legtöbb témárol tudok gadjogni valamit, a foci nem ezek köszé tartozik. Sőt, annyire ideges lettem, hogy mindenféle hülye hibát ejtettem. Csak annyi votl jó benne, hogy a kedves tanárok próbáltak nyugtatni.

Legkésőbb július 10. eredmény.

Nem kellett szúrni

Nem rég jöttem vissza a kórházbol. Kissé jobb a hír a tegnapihoz képest: nem volt tű a környékemben, mivel az orvos szerint nem kellett kiszívni a könyökömböl a folyadékot. De gyógyszerváltás az van, mivel amit adott a háziorvosom gyulladáscsökentőnek álitólag a betiltás szélén van, mivel májkárosodást okozhat. Úgyhogy megint irány patika, új gyógyszerért. A mai program meg az lesz, hogy itthon ülök és jegelem a könyökömet, tanulok és pihenek/alszom... Mondhatjuk, előrehozott szabi. Most az első dolog az lesz hogy megyek egyet reggelizni, mivel már eléggé éhes vagyok...

Ma kórház

Készülődök kórházba menni a könyökömmel. Tegnap a haziorvosomtol kaptam beutalót az ortopéd sebészhez, mivel nagy valószinűséggel le kell szívni a felesleges folyadékot a könyökömböl. Gyógyszert is kaptam tegnap, egy gyulladás csökkentő szert. Annak tegnap óta volt azért hatása, de mivel elég nagy volt a duzzadás, meg szeretném mutatni a könyökömet a sebésznek. Mivel attol félek hogy úgy is sokáig kell majd várni, viszem magammal a francia könyveimet is. Legalább lesz időm egy kicsit tanulni ott. Általában minden rosszban valami jó is rejlik. Csak néha nagyon jól kell keresni mi lehet az a jó. Vagy, a másik lehetőség, hogy csak sokkal később jönn rá az ember mi is az a jó, ami el volt rejtve a rosszban. De egy dolgot mindenképp tudok már mondani: nagyon, de nagyon viszket a könyököm környéke, úgyhogy már elkezdődött a javulás. Na, szaladok...

Könyököm problémázik...

A hétvégem jól telt. Szombaton fodrásznál voltam, sikerült is elmennem kondizni (másfél óra csakúgy elrepült). Szombatdélután és este meg pihentem, nem csináltam nagyon semmit. Az jól esett, mondhatom. De majd jövő szombaton azért valamit csinálnom kéne a takarítással kapcsolatban, nem lehet minden szombatot ellébecolni, bár mennyire is szeretném. Vasárnap sem unatkoztam... A nap azzal kezdődött hogy templomba mentem. Nem is volt rossz az istentisztelet. Miután haza jöttem kicsit otthon voltam, hallgattam zenét (Vivaldi: Gloria, Haendel: Dixit Dominus). Egykor mentem a moziba; Harmadik Shreket néztem meg. Film után meg tanulás volt. Valamit azért készülni kellet a pénteki vizsgára.

Hétfő reggel megint sikerült elmennem kondizni, úgyhogy kissé büszke voltam magamra. Az irodában kissé unalmas nap volt, csak már nagyon piszkált a könyököm. A hártya (bursa) ami körül veszi az izuleteket be van gyulladva és a nap vége felé egyre jobban zavart. Majd mindjárt dokihoz megyek...

Visszatér a nyugalom

Annak ellenére, hogy a héten nem igen volt munkám (főleg ha összehasonlítom az előző hetekhez, hónapokhoz), a múlt héten nagyon fáradt voltam és nagyon elegem volt mindenböl. Benn az irodában már nagyon kerülgetett a kimerültségi hiszti. Volt már egyszer, kb másfél évvel ezelőt, hogy ténylegesen elkapott egy ilyen hiszti. Rendesen lekaptam az akkori vezetőm fejét. Szegény nagyott nézett, mivel szinte mindenki az irodában úgy ismer mint türelmes ember, aki (szinte) mindent megcsinál. Na, szóval, a héten, sőt, a múlt héten megint éreztem, hogy ilyen hiszti megint kezd kialakulni. Csütörtökön és pénteken annyira kevés volt a meló, hogy mind két napon korábban léptem le. Csütörtökön 4-kor terveztem lelécelni. Ebböl a végén 5 óra lett (mindig csúszok...), de így is jóval korábban a megszokottnál hagytam el az irodát. Pénteken a terv 3 óra volt, tényleges kivitelezés meg 4 óra lett (eléggé fiksz az egy órás csúszás nálam...). Ma reggel időben ébredtem, és eléggé éber vagyok. Nemtom mitöl, de most nagyon jól érzem magam. Megyek mindjárt fodrászhoz (kezd már nagyon hpsszú lenni a hajam) és utánna talán egy kis kondizás. Azt követve meg készülődés a pénteki vizsgára...

Készülődés hétvégére

Ma reggel még úgy kezdődött a napom, hogy relatív nyugis lesz és lesz időm magamhoz térni egy keveset. Ma reggel nem volt kondizás. Túl jó volt a helyem az ágyban. Sajnos, azért időben fel kellett kelnem, mivel ma reggel fél kilencre beraktak egy telefonkonferenciát. Ezt sajnos lekéstem tíz percel, mivel rendesen bedugult a forgalom az útvonalon az iroda felé. Amikor beléptem a telefonkonferenciába, már rendesen ment a vita. Délután felmerült egy-két kisebb vészhelyzet, miközben a múlt két hónap munkáját a nap végén sikerült elküldeni a felső vezetőknek, VÉGRE. A jelenlegi tervem hogy holnap egyszer időben le fogok lépni és itthon egy kis rendet fogok csinálni. Dehát, mindig tervezgetek, de valahogy mindig valami közbe jönn. Holnap este többet tudok mondani. Egyébként, van esély arra hogy holnap este/éjjel megint megyek bulizni, mint pár héttel ezelőtt. És aztán hétévégén meg irány vidék, szüleimhez. Most hogy ezt írom, eszembe jutott hogy a hütőben van egy doboz tavaly, lefagyasztott fehér málna. Azt még alvás előtt megeszem. Ha ma úgy sem volt időm enni, akkor lagalább evés előtt egyek valami egészségeset... :-) Közben végre van egy kis időm egyek kedvenc zeneszerzőmtöl valamit hallgatni...

Következő...

Lassan vége az egyik őrültek házának, kezdődik a következő. Holnapreggel, fél kilencre betettek egy telefonkonferenciát a határidőnaplómba. Erröl a témárol ma már legalább 4 telefonos konferenciám volt. Kezd megtelni a púpom ettől. Holnap reggel csak egy fél órás lesz (vagyis remélem hogy csak fél óra lesz). Szerintem fújtak ezúttal a kondizásomnak, csak hanem kora reggel kelek fel és úgy megyek be az irodába. Holnap reggel majd meglátom mikor kelek és majd eldöntöm hogy lesz-e kondizás vagy sem.

Aztán lassan kéne kezdeni az előkészüléseket a francia nyelvvizsgámra. Megkaptam az időpontokat mind az írásbeli és a szóbeli részére. Szerencsére ugyanazon a napon lesz mind kettő. Hónap végén lesz ez a buli, úgyhogy kb két hetem van még előkészülni a nagy eseményre. Most is hallgatom a Radio Notredame-t, mivel az az egyetlen franciaajkú rádió ami nekem bejönn internetetn. Ha meglesz most a francia, gondolkozom azon hogy decemberben leteszem az angol nyelvvizsgát. Tudom magamrol hogy jól beszélem azt a nyelvet, de már rájöttem hogy az itt Magyarországon általában nem jelent sokat, ha nincs meg róla a papír. Találkoztam már emberekkel, akiknek papíron, megvolt két vagy három nyelvvizsga, legalább középfokon, de amikor meg kellett szólalniuk nem értettek semmit és nem tudtak semmit se mondani a megadott nyelvben. Hát, hiába, néha alkalmaszkodni kell. Mielőtt felvettek a jelenlegi munkahelyemen, leteszteltették a holland nyelvtudásomat, amikor még kinnt éltem. Elvileg egy negyed óráig kellett volna beszélni a nyelvtanárral... Három perc alatt megvolt. Én javítottam még a tanárt... pontosan meg is tudtam neki mondani hogy hol tanulta a holland nyelvet, annyira erős volt a tájzólása. Egyébként Belgiumban tanulta a nyelvet, Brüsszeltöl 30 km-re keletre. Most hogy ezt leírom még azon is gondolkozom hogy netán tegyem le hollandbol is a nyelvvizsgát... Legyen bizonyíték hogy hollandul is megtudok szólalni egy-két szót. Aztán jöhet a következő nyelv....

Örvények

Tudom hogy egy ideje írtam, de ennek az oka egyrészt hogy el voltam - és vagyok - havazva a munkahelyemen. Éleggé eseménydús voltak a múlt napok benn az irodában, és egyenlőre még nem is látom a végét. Még az egyik vezetőmmel is volt egy kisebb összetűzésem, mivel nevemben valamit megígért, amirol nem nagyon tudtam. És utánna meg reklamált hogy nem volt meg. Legalább nem unalmas az élet! :-)

Egy másik ok, hogy egy ideig nem írtam az, hogy közben a fejemben sem nyugszanak a gondolatok. Már hetek óta örvénykednek a külömböző gondolatok a fejemben. Ki nem lehet őket kapcsolni, leállítani vagy csak lelassítani sem. Még csak egy pár hét, és akkor lesz egy kis nyugi. Benn a munkahelyemen is észreveszik. Mondják hogy nem szoktam már annyit mosolyogni és hogy a jó kedvem hamar eltűnik. Ma este azért is elmentem sörözni két kolleginával. Az elején nem nagyon voltam ott lelkileg, de az este halladtával azért jobban belefolytam a beszélgetésbe. Elég érdekes témák jöttek szóba, mint példáúl mi külömbség a lélek és a szellem között, evolució, stb. Pedig csak egy sört ivott mindenki.

Na, lassan befejezem, mivel holnap reggelre terveztem a kondizást. Múlt hétfő reggel voltam kondizni, munka előtt. Az nagyon jól esett és folytatni szeretném.