Ibizai beszámoló 1. rész

Ahogy észrevettétek, közben hazajöttem. Eddig nem volt még időm írni az utamról, mivel benn az irodában, szokás szerint volt megint elég munka. Szóval, oda felé nem is aludtam szombat éjjel, mivel negyed hatra rendeltem a taxit, hogy kivigyen a Népligethez. Az mind jól ment, időben voltam a buszpályaudvaron és hétkor el is indult a busz Bécs irányába, ahol tízre ott is voltunk. Kiszállás után, meg kelett keresni a megfelelő terminált, ami nem volt túl nagy gond. Miútán leadtam a böröndömet, és megkaptam a beszállókártyáimat, át kelett menni a másik terminálba. Közben el kezdett zuhogni az eső, úgyhogy át kelett szaladni a másik terminálba.

A repülőút nem volt nagyon izgalmas, állandóan pár percre bealudtam. Bécsből Velence felé tartottunk, onnan Genua, Korszika és úgy Palma de Mallorca. Palmán egy másfél órát kelett várni. Ami ott meglepett, az volt, hogy a reptéren négy nyelvben voltak kiírva a táblák: spanyolúl, angolúl, katalánúl és németúl. A végén fél ötkor voltam Ibizán, egy negyed órás repülőút után. Amikor kiszáltam, már észre lehetett venni, hogy jó idő volt ott, olyan 30 fok korül. Sajnos elég sokáig kelett várni a böröndömre, de miután az is megvolt, kimentem. Ott már várt a holland barátom. Kiderült, hogy már háromra ott volt, mivel egy órában csak egyszer van busz.

Miután busszal bementünk Figueretasba, becsempéztük a böröndömet az apartmanba (mivel alapból csak egy személyre volt kivéve az apartman). Kicsit pihentünk, átöltöztem és bementünk Ibiza City-be. Annyit gyalogoltunk, hogy mind két talpamon hólyag keletkezett. Még mindig ott vannak...

Hétfő reggeltől beindult a strandolás. Minden nap busszal kimentünk Platja des Salinas felé, ahonnan elgyaologtunk a Platja des Cavallets-ig. Ez az utóbbi szabad strand a meleg strand.


Itt a képen lehet látni ahogy a dünékből megy le az út a szabadstrandra. Útközben ezt a fát láttam. Mivel tetszett a formája, lefényképeztem:

A hőmérséklet a szigeten elég jó volt. Napközben 30 és 35 fok között, leghidegebb egyszer hajnali 5-kor volt 22 fokkal. Szinte egész héten takaró nélkül aludtunk, mint a strandon, mint az apartmanban, bár a strandon nem volt könnyű aludni, mivel a gyíkok ott a szigeten nagyon szemtelenek voltak. Az első nap, amikor nem ismertem még a helyi vadokat, merészeltem hasamon fekve elaludni. Ez a szunyó nem tartott nagyon sokáig, mivel arra ébredtem, hogy a hátamon valami folyik: két gyík ott veszekedett valami miatt. Az érzéstől annyira megijedtem, hogy felugrottam. A szomszedok, lenn a tengerparton kissé ijjedve néztek rám, mivel miközben felugrottam, valami őshangot adtam ki. A gyíkok szemtelensége nem fejeződött be ezzel. Még kaját is loptak volna, ha nem zárunk el mindent, bár az elején nem hittem a virágkötő barátomnak. Egyik nap csak azt látom, hogy egy darab csipsz, ami leesett, csakúgy húzz a bokrok alá. Amikor jobban néztem meg, mi van, egy gyík szaladt ott, a csipsz darabbal szájába. Akkor már jobban értettem, miért kelett mindent bezárni. Ezek a gyíkok képesek lennének még a zsákból is kilopni a kaját. Íme egy kép egyik szemtelen vadról:

Épp azon morfondírozik, hogy hogyan jusson el a csipszhez, ami a zsákban rejlik.

A szabi nem csak a gyíkokkal való harccal a túlélésért telt. Melettünk, a dünénk alatti völgyben lévő szomszédokkal jóban voltunk. Ők egy pár voltak Hollandiábol. Az egyik holland (Gerard), a másik pedig német (Peter). A holland a divatiparban dolgozott/dolgozik. Egy pár évvel ezelőtt igazgató volt egyik nagyobb német divat ipari cégnél, amikor összevonták a részlegét egy másik cég részlegével. Olyan végkielégítést kapott, hogy nyugdíjban vonulhatott. A német pasi meg az egyetemen kezdett el tanulni, aztán félúton rájött, hogy inkább fodrász akar lenni. Ezzel a kettővel kész buli volt a szabadság. Mivel ott a környékünkben elég sokán járkáltak vagy mesztelenűl, vagy minimális öltözetben, hárman tréfálkodtunk. Bár, volt egy ürge, pénteken, aki szerintem nem is nézett ki rosszúl, a legtöbbre azért volt valamilyen kommentünk.

Estefelé minden nap beugrottunk a közértbe és vettünk vala kaját, amit az apartmanban megfőztem. Az első nap olasz linguini volt, bazilikumos paradicsomszósszal, spanyol olivaolajjal készítve, igazi francia emmentáli reszelt sajttal (tudom, biztos lesznek emberek, akik számára ez egy kész rémálom lenne. Az ottani felszereléssel nem nagyon lehetett mást csinálni). Más napokon volt még bolognai spaghetti, ravioli (első alkalommal ettem, nem szeretném megismételni), carbonara-s spaghetti és paprikás krumpli (vittem magammal paprikát és száraz kolbászt).

Vacsora után legtöbbször lefeküdtunk szunyálni egyet este tízenegy, éjfélig. Miután felkeltünk és elkészültünk, elmentünk a városba. bulizni. Először elmentünk egyik meleg bárban az alsó városban, közvetlenül a kikötő melett. Első este megejtettem azt a hibát, hogy szomjason keltem útra. Na, azt a hibát csak egyszer követtem el. Utána való napokon, úgy indultam el bulizni, hogy előtte megittam legalább egy liter vizet. Egy egyszerű gyümölcslé a SunRise-bárban € 4-ba került. mivel egy Bacardi-Cola-ért meg € 8-at kértek el. Ez egyből azt is jelentette, hogy a berugás kilőve, mert nem volt elég pénzem arra, hogy berugjak. Mondjuk, ez egy elég hatékony módszer arra, hogy az embert leszoktassák az alkoholizásról (vagy megelőzzék a függőséget). A hét második felében ide is mentünk a Gerard és Péterrel. Velük néha olyan nagyokat röhögtem, hogy fájt már a hasam a nevetéstől. Egy másik bár, ahova mentünk, az a La Nada volt. Két német pasié és árban jobb volt, mint a SunRise. De voltunk a Soap-ban is, ami a vár fal melett helyezkedik el. De a szintén a várfal melett lévő Angelo azért még a legjobb volt. Ott legalább volt hely normálisan leülni. A kép itt mutatja a "meleg" utcát, ahol jobbra, balra vannak a meleg bárok. Esténként olyan tömeg van, hogy csak libasorban lehet közlekedni. Baloldalon az első helyiség a "SunRise". Jobb oldalt van az "Exit".

Hajnali két óra felé el szoktunk menni az "Anfora" diszkóba, fenn a várban, vagyis Dalt Vila-ban. Igyekeztünk ott lenni két óra előtt, mivel két óra után a beugró € 15. Előtte meg € 10. Mondjuk, ebben benne van egy ital. Na, itt szoktam meginni a napi Bacarid-Colámat, mivel Ibizán nem volt Amaretto. Ha lett volna, Amaretto-Colát ittam volna. Az egyik este, annyira jó volt a zene, hogy több órán át táncoltam a Gerard-al. Volt ott egy sötét szoba is, bennt is voltam, de elkapott a röhögőgörcs, úgyhogy gyorsan menekültem is onnan. Legtöbbször hajnali 4 és 5 között mentünk vissza az apartmanba.

Csütörtök reggel időben keltem, reggel 9-kor és mentem fényképezni. Akkor is csináltam a fenti képet a "meleg" utcáról. Figueretas az egyik öbölben fekszik. Ott a következő képet csináltam. Bennt a városban van két tér. Az egyik a plaza del Vara del Rey, aki még a Spanyol birodalom idején a Spanyol-Amerikai haburóban részt vett. Közvetlenűl melette van még egy kisebb tér, ahol egyik este olyan erős fűszagot éreztem, hogy attól már majdnem bekábúltam. A Gerard-al is beszéltem erről, hogy nekem úgy tűnik, hogy Spanyolország, vagy legalább Ibiza már toleránsabb és liberálisabb Hollandiához képest. Amikor Ibizán voltam, egyik holland újságban olvastam egy cikket, amiben az egyik holland politikus (mág megint) be akarja tiltatni a koránt Hollandiában. Eddig Hollandia csak egy könyv hivatalosan van betiltva: a Hitler által írt "Mein Kampf". Bár Hollandiában gondok vannak a muzulmám bevándorlókkal, nem hinném, hogy így lehet javítani a helyzeten, hogy betiltják a szent könyvüket. Egyébként, nem hiszem, hogy jó dolog könyvet betiltani, mivel attól még érdekesebbé lesz sok ember számára. Egyébként, szerintem, ez egy fajta ingyen reklám a letiltott könyv számára. Itt van a "fűves"-tér.

A vár a 16. században kapta az jelenlegi formáját, még II. Fülöp, Spanyolország, Szicilia, Nápoly és Portugália királya idején fejezték be. A vár bejárata fölött ott van Fülöp nagy cimere.

Nem csak a tengerparton volt vadállat, a várban találkoztam az igazi és egyetlen ibizai vártigrissel.

Amikor ezt a képet csináltam, már 11 óra volt és vissza kelett mennem az apartmanba, mivel az utastársam akkor szokott felébredni. Vissza felé megint 36 órát szinte alvás nélül töltöttem. Mivel negyed hatkor (megint) jött értünk a transfer a reptérre (potyautas voltam), az előző este nem feküdtünk le, hanem elmentünk még bulizni egyet. Szombat este a "La Murella"-ban voltunk, ami egy kis bár, fenn a várban. Onnan négy, fél öt óra tájt mentünk vissza az apartmanba, megettük a maradák kaját és lementünk, megvártuk a transferbuszt. A repülőm majdnem időben indult. Fél nyolc helyet 7:40-kor indult Hannover felé. Ott pont időben, 10.kor érkeztünk. Folytatás a következő beszámolóban...